Sam Small csodálatos élete

Mehr zum Buch

De egy éjszaka, amikor felébredt, Mully éppen olyan mélyen aludt, mint egy egyiptomi múmia. Lábujjhegyen kikelt ágyából hálóingben, és nekifogott. Néhány óra hosszat röpködött a szobában, kerengett, sikló repülést csinált, kanyarokat vett, amint jólesett neki. Érdemes volt látni, mert Sam most már oly egyenletesen repült, mint egy albatrosz. Csak felemelte a tenyerét, és bekanyarodott; kicsit behajtotta a térdét, és meredeken felemelkedett. Mindez egész természetesen jött, és valami vad eksztázis fogta el. Ezután minden éjszaka, mialatt Mully aludt, körülszálldosott a házban, ügyesen befordult a sarkoknál, keresztülvitorlázott az ajtókon, leereszkedett, hogy már csak egy hüvelyknyire volt a szőnyegtől, azután hirtelen ismét felemelkedett. Kezdett nehéz feladatokat kitűzni maga elé. Mert furcsa módon mindazok a mozdulatok, amelyeket egy madár tesz repülés közben, természetesen jöttek, de ki kellett spekulálnia azokat a repülési manővereket, amelyeket a repülőgép szokott végrehajtani. Így eszelte ki a hurkot, a stukák lebukását meg miegymást. Végül már kitűnően ment minden. De éppen ez a vágya sodorta bajba, hogy ne csak a madárral, hanem a repülőgéppel is felvehesse a versenyt.