Attila Ambrus Bücher

P. Gál Judit 1993-ban végzett a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolában. Az elsőkönyves szerző öt éve bűnügyi tudósítóként dolgozik. Az utóbbi években mint a Mai Nap főmunkatársa főleg oknyomozó riportokat publikált. 1997-ban elnyerte a lap „Év Újságírója” díját. 1995-ben, illetve 1998-ban munkája elismeréséül a BRFK kitüntetését vehette át. A Whiskys-rabló támadásainak legtöbb helyszínén is ott járt. Mikor elfogták Ambrus Attilát, interjú-sorozatot készített vele. Az egyik ilyen alkalommal a Whiskys kérte fel az újságírónőt emlékiratai gondozására, illetve a könyv megírására. „Som Lajos zenész: – A bűn az bűn! A szimpátia pedig szimpátia. Én neki szurkolok. Menti az életét, a rendőrök átverték. Súlyosabb bűncselekményeket akarnak ráhúzni, mint amit valóban elkövetett. Pedig őszintén bevallott mindent. Geszler Dorottya műsorvezető: – Szimpatikus fickó, de mégiscsak egy rabló. Ha megláthatnám valahol – azt hiszem –, csak akkor szólnék a rendőrségnek, ha már tudom, hogy egérutat nyert. Tonhauser László volt főrendőr: – Nekem egyetlen bűnöző sem szimpatikus, bármennyire is nemzeti hőst csinálnak belőle. Nincs is a pasasban semmi rendkívüli, csak kihasználta a rendőrség tehetetlenségét.”

"A Viszkis rabló visszatért. A legenda tovább él - igaz, már csak a képzeletben. Ambrus Attila első regénye alighanem zavarba ejti az olvasót. Valóság és fantázia keveredik benne megannyi izgalommal, akcióval, váratlan fordulattal. A nyers, szókimondó stílusban megírt cselekményben megelevenednek bankrablások, a császári élethez tartozó hódítások, a szegény, kilátástalan gyerekkor emlékei, no meg a börtönben átélt, kitörölhetetlen napok. A főhős valóságos haramiává válik, mert újra rabol, sőt gyilkol is, miközben szerelemre és talán normális életre vágyik. A Viszkis rabló visszatér, de most nem elégszik meg a kisebb zsákmánnyal. A Magyar Nemzeti Bank páncélautóját veszi célba: megtervezi, előkészíti és csatlósaival bele is vág az évtized balhéjába. Ambrus Attiláért egykor a fél ország rajongott, s mindenki azért szurkolt, hogy ne kerüljön rendőrkézre. Az általa kreált főszereplő talán kevésbé lesz szimpatikus, mint a Viszkis a valóságban, de hatással lesz ránk, az egészen bizonyos. Szeretjük és utáljuk egyszerre. Ha elkezdjük olvasni a történetét, már nem szabadulunk tőle." -- cover.