Die Schlacht um Budapest im düsteren Winter 1944-45 war eine der längsten und blutigsten Stadtbelagerungen des Zweiten Weltkriegs. Dieses Buch behandelt die Erfahrungen der Soldaten und die der 800.000 Zivilisten, um die herum die Kämpfe tobten.
This definitive history of one of the fiercest battles of World War II describes the siege of Budapest in unprecedented detail. Both Stalin and Hitler demanded victory at all costs, and the cost was extreme: 80,000 Soviet troops, 38,000 German and Hungarian soldiers, and 38,000 Hungarian civilians perished. The book provides the first full account of this shocking battle.“As a military history [The Siege of Budapest] is unrivaled. . . . Magisterial.”—John Lukacs, New York Review of Books“An exceedingly dramatic book, filled with fascinating stories, some of them even humorous, and with heart-rending accounts of suffering, limitless cruelty, and amazing decency.”—István Deák, New Republic"Ungváry has written a dramatic, gripping history of this siege, filling a gap in WWII history."—Choice
Zborník z rovnomennej medzinárodnej vedeckej konferencie, ktorá sa konala v dňoch 30. septembra až 2. októbra 2009 v Bratislave, prináša príspevky 41 odborníkov zo Slovenska, Českej republiky, Ruska, Poľska, Nemecka, Bulharska, Ukrajiny, Slovinska, Talianska, Maďarska a Francúzska. Zborník poskytuje zaujímavý a široký pohľad na politiku komunistických štátov voči cirkvám a náboženstvu vo všeobecnosti, ale informuje aj o špecifikách vývoja v jednotlivých krajinách. Príspevky sú rozdelené do kapitol: Bezpečnostné zložky štátu vo vzťahu k cirkvám, Totalitný režim vo vzťahu k reholiam a náboženským spoločnostiam, Legislatíva upravujúca vzťahy cirkví a štátu, Prostriedky a metódy proticirkevnej politiky komunistických štátov, Inštitúcie štátneho dozoru, Médiá a komunistická proticirkevná politika a Kolaborácia cirkví s komunistickým režimom. Príspevky sú publikované v slovenskom, českom a anglickom jazyku.
Esemény - Elbeszélés - Utóélet
A második világháború folyamán, a Szovjetunió területén több mint félmillió négyzetkilométeren magyar csapatok láttak el megszálló feladatokat. Nemcsak a magyar csapatok viszonylag nagy részaránya, hanem bevetésük területi eloszlása is indokolja, hogy a megszállás történetével külön monográfia foglalkozzon. A Szovjetunióban a magyar megszállók két évig ugyanis a leginkább partizánveszélyes területen, a brjanszki erdőkben tevékenykedtek: emiatt a magyar megszállás és a szovjet partizánháború története egymástól elválaszthatatlan. Ugyanez érvényes a holokauszt ukrajnai történetére is. Katonai szempontból a magyar háborús részvételben a megszálló tevékenységnek legalább akkora jelentősége volt, mint a 2. hadsereg doni hadműveleteinek. Könyvünk egyrészt eseménytörténeti feltárás, másrészt túl a hadműveleti szempontokon, egyben társadalomtörténeti elemzés is. A német és magyar megszállók tevékenysége az erőszak brutális elszabadulásával járt. Ennek részletei Magyarországon ma még nem kellően ismertek. Kötetünk ezen a helyzeten szeretne változtatni.