Olga Lengyel Reihenfolge der Bücher (Chronologisch)

Lengyel Olga 1908-ban született Kolozsvárott. Műtőasszisztensként dolgozott abban a kórházban, amelyben férje, Lengyel Miklós igazgató volt. 1944-ben vele, két fiával és szüleivel együtt marhavagonba kényszerítették és a Auschwitz-Birkenauba deportálták őket. A családjából csak Olga élte túl a holokausztot.A lágerben Olgát a gyengélkedőn fogták munkára, ám eközben egy titkos francia földalatti csoportnak is dolgozott, és segített tönkretenni az egyik krematórium kemencéjét. Miután elmenekült egy halálmenetből, sikerült elérnie Párizst. Itt írta meg visszaemlékezéseit. Ez az egyik legkorábbi beszámoló a nácik barbárságáról, 1946-ban jelent meg először. Évekkel később ez az Auschwitz és Birkenau rémálmáról szóló megdöbbentő írás inspirálta William Styron díjnyertes Sophie választ című regényét.Olga később újra férjhez ment, és Havannába költözött választottjával, Gustav Aguirrével, ahonnan aztán elűzte Castro kommunista diktatúrája. Attól kezdve New York lett az otthona. Megalapította a II. Világháborús Emlékkönyvtárat és Művészeti Gyűjteményt, mely a New York-i Állami Egyetem tulajdonában áll.Olga küldetésének tekintette, hogy megismertesse a világgal az auschwitzi borzalmakat, abban a reményben, hogy soha többé ne kelljen átélnie senkinek ilyen szörnyűségeket. Lengyel Olga 2001-ben hunyt el New Yorkban.

Olga Lengyel tells, frankly and without compromise, one of the most horrifying stories of all time. This true, documented chronicle is the intimate, day-to-day record of a beautiful woman who survived the nightmare of Auschwitz and Birchenau. Having lost her husband, her parents, and her two young sons to the Nazi exterminators, Olga Lengyel had little to live for during her seven-month internment in Auschwitz. Only Lengyel's work in the prisoners' underground resistance and the need to tell this story kept her fighting for survival. She survived by her wit and incredible strength. Despite her horrifying closeness to the subject, Five Chimneys does not retreat into self-pity or sensationalism. When first published (two years after World War 2 ended), Albert Einstein was so moved by her story that he wrote a personal letter to Lengyel, thanking her for her "very frank, very well written book". This book is a necessary reminder of one of the ugliest chapters in the history of human civilization. It was a shocking experience. It is a shocking book.