A hamis kötvények

Mehr zum Buch

Egy kis idő múlva visszatér a pincér, hozza a sonkás tojást. Aztán a zenekar újra játszani kezd, és a dzsigoló újra a nővel táncol. Az öreg hölgy annyira szeret rumbázni, hogy alig fér a borébe. Ide-oda ugrál, mintha gyík mászott volna a nyakába. Amikor odaértek hozzám, gyorsan fölhajtok egy whiskyt, és úgy teszek, mintha be lennék csípve. Fölnézek a fickóra, és vigyorgok, Visszavigyorog. – Hogy vagy, te nyimnyám? – mondom jó hangosan. Halálos csönd támad. A jobb oldalon lévő társaság fölnéz. A pultnál ülő alakok megfordulnak. A dzsigoló abbahagyja a táncot, visszavezeti a nőt az asztalához, és közönyös képpel, lassan odalép hozzám. – Mit mondott? – kérdezi. – Azt kérdeztem, hogy vagy, te nyimnyám. Te kis műselyemfiú. Igen gyorsan cselekszik. Előrelép, s amikor fel akarok kelni, elgáncsol, és egyben orron vág. Elvágódom, de gyorsan fölugrom Horogütést mérek rá, de félreugrik, s amikor jobbegyenessel próbálkozom, oldalra vágja az ökölmet. Megragadom az ingénél fogva, magam felé húzom, mire dzsigolótrükkel elgáncsol. A földre zuhanunk.