Táncórák idősebbeknek és haladóknak

Mehr zum Buch

Részeges, esztéta, pletykás, rendkívüli mesélő: Bohumil Hrabal Táncórák idősebbeknek és haladóknak című, szabadon áramló mesterművének narrátora mindez és még sok más. Egy napozó nőkből álló csoportnak mesélve, akik emlékeztetik őt a múltbéli szerelmeire, ez az idős hímnemű elmondja életének történetét – vagy legalábbis megszabadul egy életnyi történettől. Így megtudjuk a szerelmi diadalokról (és megaláztatásokról), a magán- és közéleti botrányokról, a katonai kalandokról és a családi viszályokról, arról, milyen volt az élet „a monarchia idején” és hogyan változott azóta. Ahogy a könyv nyugtalanul halad előre, és a komikus hangvétel sötétebb árnyalatokat ölt, rájövünk, hogy egy olyan férfit hallgatunk, aki éppúgy beszél kétségbeesésből, mint lelkesedésből. Hrabal, a huszadik század egyik nagy cseh írója, valamint a prágai kocsmák és futballstadionok megszállott látogatója, egyedi módszert dolgozott ki, amelyet „beszélgetésnek” nevezett, ahol a szereplők szabadon fecsegnek és monológokat mondanak. Részeg dicsekvés, lélekfacsaró vallomás és metafizikai költemény a szerelem és az idő természetéről, ez a lenyűgöző regény (amely egyetlen monumentális mondatban bontakozik ki) megmutatja, miért érdemelte ki olyan írók csodálatát, mint Milan Kundera, John Banville és Louise Erdrich.