Dezső Kosztolányi Reihenfolge der Bücher

Dej románu sa odohráva počas piatich dní prvého týždňa v septembri 1899 na Dolnej zemi Uhorska. Rozpráva príbeh starnúcich rodičov, ich dcéry, starej dievky prezývanej Škovránča a dožívajúcej miestnej inteligencie, ktorá sa snaží prekonať nudu života alkoholickým opojením a zábavnými „pohuľankami kancov“. Autor do diela zakomponoval svoje spomienky na rodičovský dom a rodisko – súdobú Szabadku (Subotice). Jeho znalosť psychológie a psychoanalýzy mu umožňuje viesť čitateľa k poznaniu, že vnútorný dej vo vedomí postáv je často dôležitejší než vonkajšie udalosti. Dezső Kosztolányi, významná postava modernej maďarskej literatúry prvej tretiny 20. storočia, sa narodil 29. marca 1885 v Szabadke a zomrel 3. novembra 1936 v Budapešti. Jeho slovenský pôvod a rodové meno naznačujú presídlenie predkov z Hornej zeme do Dolnej zeme. Vzdelanie získal v rodičovskom dome a na gymnáziu v rodnej Subotici, kde jeho otec bol riaditeľom. Napriek tomu, že štúdiá na filozofických fakultách budapeštianskej a viedenskej univerzity nedokončil, získal výnimočné umelecké a filozofické zručnosti, ktoré uplatnil v rozmanitej literárnej tvorbe. V roku 1933 objavil na sebe príznaky zhubnej rakoviny, ktorej napokon podľahol v septembri 1936.

Kornél Esti ist ein faszinierender Bohemien und Bürgerschreck im eleganten Budapest. Er verkörpert einen modernen Mephisto und gehört zu den lebhaftesten Fiktionen, die je niedergeschrieben wurden.

Kosztolányi Dezső életműve a magyar irodalom kimagasló teljesítménye. Versíróként, az elbeszélő és értekező próza művelőjeként, valamint fordítóként egyaránt nagyon jelentős alkotónak bizonyult. Az irodalomtudomány régi adósságát rója le, amikor megkezdő írásainak tudományos ... Folytatás ›› szakszerűséggel jegyzetelt, a lehető legtejesebb szöveghűséget szem előtt tartó kritikai kiadását. A kritikai kiadásban ezzel a kötettel indul Kosztolányi lírai életművének feldolgozása. A szegény kisgyermek panaszai- ciklus volt a fiatal költő második verseskönyve, amellyel első átütő sikerét aratta, s amely mindvégig legkedvesebb kötete maradt. Már életében - egyedülálló módon - hét teljes, sőt egyre teljesebb kiadása jelent meg. Ezek során ugyanis csaknem duplájára (harmincnégyről hatvannégyre) szaporította a ciklust alkotó versek számát, és szerkezeti, stilisztikai változtatásokat is végrehajtott. Könyvünk nagy apparátussal mutatja be az összefüggéseket a ciklus különböző változatai, valamint a ciklus és a többi korabeli Kosztolányi-kötet között. A költő életében megjelent valamennyi folyóirat- és antológia-közlés szövegváltozatait is tartalmazza, emellett bemutatja a megírás, bővítés és népszerűsítés folyamatát, számba veszi és gazdagon idézi a kötet fogadtatását szak- és szépirodalmi vonatkozásban egyaránt, valamint az irodalmi, előadóművészi és oktatási recepciónak s a fordításoknak lehető legteljesebb bibliográfiáját is közreadja - mindmáig. A szövegközlést és a jegyzeteket képmelléklet és a legendás első kiadás fakszimiléje teszi teljessé. (a Kiadó) A(z) A szegény kisgyermek panaszai (Könyv) szerzője Kosztolányi Dezső.

A Kosztolányi-életmű kritikai kiadásának újabb darabja, a Levelezés első kötete nemcsak a Kosztolányi által írt leveleket, hanem a hozzá írtakat is tartalmazza, köztük számos olyat, melyről eddig nem volt tudomása az olvasóközönségnek. A pályakezdő Kosztolányi nemcsak nemzedéktársaival (Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, Csáth Gézával) váltott fontos leveleket, hanem idősebb pályatársaival is, amiből érzékletes képet nyerhetünk a kor irodalomtörténeti forrongásáról.

Kosztolányi Dezső Összes Művei Sorozatszerkesztő Szegedy-Maszák Mihály és Veres András A szöveget sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Takács László A francia kéziratot sajtó alá rendezte: Józan Ildikó A gyorsírásos szövegeket gondozta: Lipa Tímea A kötetet lektorálta: Bengi László, Ritoók Zsigmond, Szegedy-Maszák Mihály Nero - az európai ember tudatában a történelem egyik leggonoszabb uralkodójaként élő római császár Kosztolányi Dezső kilencven éve, 1921-ben megjelent első regényének főszereplője. Az író azonban a történeti hagyomány ismeretében azt igyekszik benne megtalálni és megragadni, ami művészi és emberi gyarlóságának kulcsa, hogy alakján és sorsán keresztül az embert és a művészt a modern korban is kínzó kérdésekre keressen válaszokat. Korát és terét tekintve ez a mű távol esik ugyan a későbbi regényekben ábrázolt helytől és időtől, a XX. század elejének Magyarországától, mégis egyszerre feszeget benne Kosztolányi húsba vágóan személyes és riasztóan modern társadalmi problémákat. Vall életről és halálról, költészetről, művészetről és politikáról, hűségről és árulásról, tartásról és alakoskodásról. E sokrétű és költőien megírt, ugyanakkor népszerű regény kritikai kiadásának célja, hogy közelebbről láthassuk és vizsgálhassuk az alkotó Kosztolányit, hogy jobban megértsük a Nero, a véres költő üzenetét. Ebben segít a kézirat és a szerzői jegyzetek közreadása mellett a keletkezés és a befogadás történetének bemutatása s a bőséges tárgyi magyarázat.

»Lerche«, eines der populärsten Bücher der mitteleuropäischen Moderne, spielt in wenigen Septembertagen des Jahres 1899 in einem ungarischen Provinznest namens Sárszeg. Lerche, eine junge Frau, die Vater und Mutter den Haushalt führt, wird zur Erholung aufs Land geschickt. Kaum ist sie fort, brechen die Eltern aus ihrem zurückgezogenen Leben aus: Sie essen im Restaurant, lassen sich zum Opernbesuch überreden. Der Vater, Archivar und Heraldiker, nimmt seine alte Leidenschaft, das Tarockspiel, wieder auf und kommt spätnachts betrunken nach Hause. Auch die Mutter leistet sich ihre kleinen Exzesse. Als der Zug, der Lerche zurückbringen soll, sich verspätet, werden die Eltern von maßloser Angst ergriffen. In einem kurzen Moment, dessen Ambivalenz der Freud-Leser Kosztolányi mit unvergleichlicher Subtilität gestaltet, überwältigt sie eine Ahnung, die zu schmerzhaft ist, um sich in Erkenntnis zu verwandeln.

Die Handlung führt an das Gymnasium einer ungarischen Kleinstadt. Hier quälen sich die Jungen nicht gegenseitig, wie in Robert Musils zwei Jahrzehnte zuvor entstandenem "Zögling Törleß", sondern ein älterer Lehrer steht im Mittelpunkt, der als Folge überholter Lebensformen und -auffassungen von den Schülern drangsaliert und gedemütigt wird, bis hin zum dramatischen Klimax des Buches.§Kosztolanyi erzählt, ebenso feinfühlig in der Sprache wie intensiv in der Geataltung, die Geschichte des Professors Antal Novak und seiner Tochter Hilda, die mit ihrem Geliebten dem elterlichen Haus entflieht. Dabei gelingt dem Autor ein eindrucksvolles Psychogramm menschlichen Verhaltens in einer untergehenden Welt.