Zsuzsa F. Várkonyi Bücher

Ich weiß nicht, liebe Leserin, lieber Leser, wie alt Sie sind, und was Sie alles bisher erlebt haben. Haben Sie sich dieses Buch zum Lesen ausgewählt, müssen Sie - zumindest seelisch - damit zu tun haben, was die Geschichte des 20. Jahrhunderts an Heimsuchungen für die Menschen Europas mitgebracht hatte. Leiden durch die Hand anderer Menschen wurde den meisten - und wird heute noch vielen - reichlich zuteil. Dieses Buch stellt aber nicht das Leiden selbst dar, sondern die Heilung von den Traumata. Wir Frauen sind ja mehr an Heilung als an Grausamkeiten interessiert. Es ist also eine Frauengeschichte. Ich bin geboren und lebe in einem Land - Ungarn -, wo sowohl Hitler als auch Stalin viele fleißige Vollstrecker gefunden hatten. Die gesellschaftliche Gruppe, der ich zugehöre, erhielt in beiden Zeitperioden ihre schweren Schicksalsprüfungen. Durch dieses Buch möchte ich meinen Lieben ein Denkmal setzen, die mit geradem Rückgrat, ohne sich mit ihren erlittenen Leiden zu brüsten, diesen doppelten Sturm der Geschichte ertragen haben. Sie wollten ihren Kindern nicht Hass, sondern Verständnis und Solidarität beibringen; sie waren imstande, ihre Kinder nach all den Grauen des Holocausts die Liebe zu lehren, da sie aus ihrem früheren Leben über genügend Liebesquellen verfügten. Mein Vater wurde 1944, im Laufe seines Arbeitsdienstes nach Mauthausen verschleppt. Er kehrte heim und verschwand - kaum Vater - in einer schönen Frühlingsnacht 1950 wieder für drei Jahre in einem stalinistischen Arbeitslager. Nie in seinem Leben erzählte er uns etwas über diese Zeiten. Sowohl er als auch meine Mutter wollten vermeiden, dass wir die Menschen hassen, unter denen wir leben. Hier folge ich ihren Intentionen, indem ich nun mit keinem einzigen Wort die Grausamkeiten jener Zeit direkt darstelle. Ich erzähle über das liebevolle Aneinanderklammern während der Zeit der ständigen Angst darüber, also, was ich als Kind in meiner Umgebung erlebt habe.

Set in postwar Budapest, the story follows Aldó, a doctor grappling with despair after losing his family in the Holocaust. His life takes a turn when he meets Klára, a 16-year-old patient who has also suffered immense loss. As they form a bond, they help each other heal and rediscover love amidst their trauma. However, their growing connection faces challenges from the oppressive political climate, including Stalinist purges and impending revolution, testing their newfound family ties in a turbulent world.

Szülő ​és gyermek találkozása – sorsdöntő találkozás, melynek lenyomatai egy életre ott maradnak a személyiségünkön. Vajon min múlik, hogy ez a kapcsolat szerencsésen alakul-e, vagy éppen szerencsétlenül? Hogy kiapadhatatlan erőforrást jelent-e számunkra, vagy ellenkezőleg, inkább mély fájdalmat és szinte lerakhatatlan terheket? Mi lehet az oka annak, hogy ebben a legalapvetőbb kapcsolatban gyakran hiába szeretnénk jól szeretni egymást, valahogy mégsem találjuk az utat a másikhoz? A kötet szerzői szellemi kalandozásuk során számos érdekes kérdésre kitérnek. Mi történik, ha a megszülető gyermek karaktere nem felel meg a szülő tudatos vagy tudattalan várakozásainak, reményeinek? Hogyan hatnak a kapcsolat és az életút alakulására a különböző kötődéstípusok és nevelési attitűdök, a határtartás sajátosságai? Miként alakul a nem várt, nem tervezett gyerekek sorsa? Hogyan jelennek meg a kapcsolatban a szülő saját gyermekkori tapasztalatai, traumái? Miféle sérüléseket okozhat az elmérgesedő, csúnya válás, a szülőtárs szidalmazása, a gyerekek tőle való elidegenítése? Milyen terheket jelent az úgynevezett szülősítés, amikor a gyermek felnőtt szerepbe kerül, ő hallgatja meg szülei problémáit, ő ad tanácsokat, ő hoz döntéseket, ő visel gondot anyjára vagy apjára? A Nyitott Akadémia sorozat egyik legkedveltebb, de már hosszú évek óta nem kapható kötete átszerkesztve és két további szerző vadonatúj írásaival kibővítve jelenik meg újra