Munka

Mehr zum Buch

Zola Dielo (1886) című regénye a párizsi művészeti bohémia és az éppen kialakuló impresszionista iskola világába vezeti az olvasót, miközben a nagy naturalista számos művészeti kérdésre reflektál. A regény középpontjában Claude Lantier festő tragikus sorsa áll, aki a nem teljes értékű géniusz megtestesítője, és aki új plein air iskola alapítójaként mestermű létrehozására törekszik. Ahogyan Balzac Neznámý velké dílo című művében a természet megragadására tett kísérlet kudarcot vall, úgy Zola hősének kreatív élete is fiaskóval végződik, csupán a zsenialitás villanásaival megjelölt torzó marad utána. A balzacovský motívot Claude családi drámája bonyolítja. Az művész egységes természete nem tűri a megosztottságot; vagy határtalanul szereti a nőt, vagy teljesen átadja magát a művészetnek. A Krisztina iránti szerelem elpusztítja a művészt, míg a művészet iránti elkötelezettség romba dönti a szerelmet. Zola költőien ír a művészeti alkotás szenvedéséről és öröméről, felejthetetlen képeket mutat be Párizs szépségeiről, és temperamentummal, közvetlenséggel beszél a férfi és nő közötti testi és lelki szerelemről, annak felemelkedéséről és bukásáról, így az olvasót magával ragadja történetének sodrása.